27 September 2007

Vendegszakacskodas

Megiscsak megszakadt a szep hagyomany, megint angol klaviaturam van. Ugyanis netunk meg mindig nincs. Itt idonkent olyan egyszeru dolgokban olyan hosszadalmas az ugyintezes... Na mindegy, inkabb irok az angolon, mint sehogy, mindenkeppen el akarom meselni a tegnap delutanomat, estemet.

Semmi tervem nem volt, igy betertem Alpha baratomhoz a kuckoba. A felesegevel egyutt fogadtak. Fatimat mar regen nem lattam, jol megorultunk egymasnak. Aztan kitalaltak, hogy menjek at hozzajuk es csinaljak nekik rakott krumplit. Multkor ugyanis, amikor Anitanak foztem, olyan etvagygerjesztoen sikerult Alphanak elmeselnem, hogy mit is gyartottam, hogy osszefutott a nyal a szajaban, mire megigertem, hogy majd nekik is fozok ilyet. Hat, most a szavamon fogtak. Sebaj, legalabb volt programom, meg megnezhettem Alphaek szep, uj hazat. (Tanusithatom, tisztabbak, mint sok europai...) Persze a hazon van meg csinositani valo, a kis lakasbol nem tudtak annyi cuccot athozni, hogy tele legyen vele a haz, de csak ido kerdese. Mindenesetre tagas, akkora furdoszobaval, mint egy uszoda es akkora tv-vel, mint a Corvin mozi vaszna. A konyha total felszerelt, engem tegnap ez erdekelt a legjobban.

Fatimaval es a gyerkocokkel utra keltunk tehat es eloszor bevasaroltunk, aztan buszra szalltunk es elindultunk hozzajuk. Ott megkaptam mindent, amire szuksegem volt es nekilattam. Amikor Alpha hazaert a kuckobol, mar a sutoben volt az etel, de azert kozoltem szegennyel, hogy koran jott :) Mindegy, kivarta, kesz lett, teritettunk. Provokalni akartam Alphat, ugyanis abban a tudatban voltam, hogy az iszlam pasik totalisan kiszolgaltatjak magukat a nokkel, ugyhogy a kezebe nyomtam a tanyerokat, hogy teritsen. Tagra kerekedett a szemem, amikor szemrebbenes nelkul elvette a cuccot es felvarazsolta az asztalra. Kiderult, hogy ahany haz, annyi szokas, o bizony amikor otthon van, be szokott segiteni a hazimunkaba.

Aztan kovetkezett a rakott krumpli. Nekem nem izlett annyira, hiszen leginkabb magyar fuszerekkel es magyar tejfollel szoktam meg, de Alphaek ketszer is vettek belole, sot Alpha inditvanyozta, hogy esetleg mehetnek hozzajuk minden nap :) Pedig olyan fuszerekkel krealtam meg kinomban szerencsetlen krumplit, amivel szerintem meg senki nem csinalt rakott krumplit. Egesz jo lett, csak szamomra szokatlan. Aztan kovetkezett az elmaradhatatlan esti gyumolcstea - ok angolosan, tejjel, en pedig mezzel kortyoltam. Tea utan pedig - mivel ma meloznom kellett ezert idoben lefekudni - Alpha baratom hazafurikazott az autokajan.

Asszem, ezzel a csaladdal a baratsagunk tegnaptol egy uj dimenzioba lepett. A gyerekek, Mariam es Ibrahim folyamatosan a nyakamban logtak, Fatima azt sem tudta, mit hogy adjon a kezembe, Alpha meg soforomme lett, en meg a szakacsukka egy estere :) De nem is ez a lenyeg. Meghivtak a hazukba, ettek az etelbol amit foztem, megkinaltak teaval, hellyel, szeretettel... en meg viszonoztam etellel es ugyancsak szeretettel. Asszem, az eletben ezek az igazan fontos dolgok...

3 comments:

Anonymous said...

Óóóó Andi! Igen, én is azt gondolom, barátokat találtál Londonban! Ez nagyszerű! Nagyon örülök neki! Igen, tényleg, valóban úgy van, ahogy mondod. Ezek az igazán fontos dolgok, amik tegnap este Alpháék, és Te közted zajlottak. Ebben az az igazán nagyszerű, hogy amikor ezek a dolgok történnek, amikor a barátságok születnek, egy szót sem kell ezekről szólni, valahogy csak úgy magától, hang nélkül szövődnek a barátságok nem? Illetve dehogy! Dehogy hang nélkül! Többnyire az öröm hangjaival, amik olyankor "csak úgy" jönnek az emberből, és ez többnyire hangos szokott lenni. Gondolom volt gyerekzsivaly, móka, és kacagás! Mindannyian éreztétek, tudtátok, hogy történt valami, aminek örülni lehet! Húúú de jók ezek a dolgok! Most én is nagyon örülök! :-))
Aztán meg vannak a valóban hang nélküli "barátság születések", de az is valami földöntúli boldogsággal tudja eltölteni az embert nem? Hála Istennek nekem is volt már részem ilyesmiben. Arról viszont nem szoktunk beszélni, hogy "figyu, akkor most barátok leszünk". Igaz? Van ebben valami....basszus, az a silány szókincsem már megint....!!! :-) De érted igaz? :-)

Anonymous said...

Küldenék Neked szívesen ezt-meg azt egy "igazi" rakott krumplihoz! De félek, a tejföllel baj lenne. :-)
Te Andi! A kolbászt mi a bánattal pótolod?zerintem Te inkább olyan "franciás", vagy "lengyeles" rakott krumplit készítesz nem? Na, adnék én Alpháéknak egy olyan "magyarosat". :-) Szegény tuti átkeresztelkedne rögtön! :-))

andi said...

A kolbaszt nem potolom, nem kell. Egyszeruen kihagyom. Anelkul is borzaszto jo tud lenni. Csak az a jo magyar tejfol, az nagyon tud hianyozni belole...

Volt gyerekzsivaj, jatszottunk amig sult/fott a vacsi. Csak Alpha nem vette eszre, hogy tulajdonkeppen en kergetem a gyerekeit, ugyhogy atcsapott fegyelmezesbe, kenytelen voltam ot is megkergetni. Fatima meg ugy nevetett, hogy majdnem leesett a szekrol :)

Sokszor gondolok ra, hogy tulajdonkeppen a megerkezesem estejetol fogva alakul ez a baratsag. Alpha volt az elso "kulfoldi", aki privat beszelgetesbe elegyedett velem. Aztan szepen megismertem a familiajat is.
Tenyleg nem kell errol sokat beszelni...