Karácsonyi visszatekintés 2.

A parkbéli séta azért nem fárasztott el, úgyhogy délután felkerekedtem és megkerestem a londoni krisnás templomot. Már nagyon régen terveztem ezt a látogatást, most végre - Karácsony tiszteletére :) - összejött :) Nagyon nagy szerencsém volt, mert eltévedés nélkül sikerült megtalálnom. A bejárati ajtóban egy kedves, nagydarab, valamiféle szláv-származék prabhu fogadott, tőle kaptam az útbaigazítást, hogy merre menjek (bár sok választásom a lépcsőn felfelé haladáson kívül nem volt :)

Épp volt valami program a templomban, vagyis énekeltek, táncoltak - kirtanoztak -, utána pedig mindenki szépen lecsüccsent és nézelődött, imádkozott, esetleg olvasott. A nézelődők csoportjához csatlakoztam, sőt, meg is hosszabbítottam magam egy fotóapparáttal :)

Ez a templomszoba hátulról fotózva...

...elölről a bejárat felé...

...és a "bal hátsó" sarok :) Itt vannak a könyvek, meg egy jókora harmónium (amiből még legalább kettőt láttam a szobában) és EGYIKET SEM HASZNÁLTA SENKI! Még tévedésből sem! Borzadály!!! :)

Ki ne ismerné? :) Aki mégsem, annak elmondom, hogy ő egy indiai lelkész, a neve Sríla Prabhupada, aki elterjesztette a világon a Krisna-tudat vallását, életmódját.

Az oltár lakói :)

Aki volt már a budapesti Szekérfesztiválon, vagy látta az arról szóló tudósítást a TV Híradóban, annak ismerősek ezek az arcok. Középen, a kedves, csinos, sárga arcú (vele kezdem, mert ő a hölgy :) Subhadra, Krisna lánytesója. A fehér arcú Balarama, de mondják Baladeva-nek is, ő Krisna fiútesója. A fekete, huncut szemű pedig Jagannatha, aki nem más, mint maga Krisna, csak épp alakváltozáson ejtette át magát és jelen pillanatban az Univerzum Uraként ebben a vidám formában tündököl :)

Ők pedig természetesen szintén az oltár lakói: a lány Rádharáni, Krisna kedvese, a fiú pedig Krisna, aki itt Londonban a Londonísvara nevet viseli. Szépek...nagyon szépek :)

A nézelődés után meg volt egy lecke, amit nagy nehezen túléltem (nem voltam angol nyelvű leckére hangolódva, plusz még meleg is volt), aztán meg jött az esti Istentisztelet (Gaura-árati) amiben már lelkesen részt vettem. Főleg, amikor már a zenészcsapatba is sikerült belecsempésznem magam mindenféle trükkök és Krisna segítsége folytán :)

Jó volt, bár furcsa volt, megszoktam már Krisna-völgy hangulatát, de hát végülis ez városi templom, nem lehet összehasonlítani a kettőt. Nem is kell. Asszem, el fogok még ide látogatni.

(Folyt. köv. a British Museummal :)