Nekem az idos urakkal mindig szerencsem van. Amikor az USA-ba repultem es 9 orat gornyedtem a repulon, egy 70-en tuli, magyar szarmazasu, de mar kozel fel evszazada kint elo festo- es szobraszmuvesz volt a "padtarsam". A Laci bacsi. Ragyogo, tiszta elmevel, kellemes humorral es nagy elettapasztalattal volt szerencsem talalkozni a szemelyeben. Igazan kellemes utitarsnak bizonyult a maratoni ropkodes alatt.
Ma pedig itt talalkoztam egy vegtelenul kedves, szinten 70 koruli oregurral, akivel nagyon kellemes beszelgetest sikerult folytatnom.
Angol, Essex-bol erkezett Londonba egy idore es kifaggatott, hogy ki fia-borja vagyok, honnan jottem es mik a terveim. Meg persze beszelgettunk az angol nyelv rejtelmeirol is :-) Szoval tarsalogtunk vagy negyedorat es vegul mosolyogva fejeztem be a munkanapomat :-)
A nyugalmatol es kedvessegetol egeszen megtaltosodtam es hirtelen megtanultam angolul, legalabbis arra az idore, amig beszelgettunk :-) Szuletett angollal ez volt az elso ilyen elmenyem. Raadasul az az igazi "angol gentleman" tipus, ami lassacskan mar kiveszik ebbol az orszagbol. Sajna...
No comments:
Post a Comment