Most legszívesebben Afrikában lennék. Nem Egyiptomban, vagy a népszerű Tunéziában egy luxusszállóban, hanem egy sátorban Közép-Afrikában, bennszülöttek, oroszlánok, zsiráfok, elefántok között; talán az egyetlen földrészén a világnak, ahol legalább nyomokban létezik még a természetesség és az érintetlen, tiszta emberi civilizáció. Ennek az énekesnek a hangja legalábbis ezt a világot idézi föl nekem.
A mai "fölfedezettem" a már több nemzetközi elismerést kapott Rocky Dawuni reggae-énekes Ghana-ból, akiről a mai napig még nem hallottam, gondolom, ez az én komoly hiányosságom. No de épp itt az ideje, hogy ezt a hiányt pótoljuk hamar-hamar. Utánanéztem gyorsan a neten, a fiatalembert Ghana Bob Marley-jeként emlegetik - van is benne igazság. (A következő videón lévő jamaikai zászló ne tévesszen meg senkit, a srác és a zene eredeti afrikai :-)
A mai utolsó videó Rómában készült egy zenei fesztiválon - ez is azt bizonyítja, hogy csak én voltam eddig zeneileg rendkívül műveletlen ami a reggae és az afrikai könnyűzene világát illeti.
2 comments:
"Óh, mesebeli Afrika..."
Igen, ez az a földrész, ami már fiatalabb koromban beindította a fantáziámat (Köszönet a Rejtő-féle történeteknek is), azóta kell nekem sivatag, dzsungel, antilop, zsiráf, és strucc.
Bepattanni egy terepjáróba amikor kel föl a Nap, elnavigálni a legközelebbi vízhez, meglesni a szomjas állatokat, ahogy lefetyelnek, utána ellátogatni a szomszéd bennszülött törzshöz csereberélni, aztán gyümölcsöt szedni ebédre... Isteni élet lenne :-)
Post a Comment