Ezt a rendkívül pontos és felettébb tudományos, valamint nagy szaktudást igénylő meghatározást hallhatjuk az alábbi videón, szerintem jelentkezem én is űrhajósnak, vagy földi irányítónak, mert ennyit én is tudok :-D
Tegnap az ISS-legénység két tagja, Fjodor Jurcsihin és Mihail Kornyenko egy röpke hat és háromnegyed órás sétát tettek az űrben kicserélve egy külső kamerát, ami az utánpótlás kaját és egyebeket szállító Progress űrhajó dokkolását segítette (vagyis nem segítette, mert elromlott), rögzítve egy nemrég beépített modult, valamint installálva egy számítógépes programot, stb., szóval volt dolguk a srácoknak elég.
Az első persze az volt, hogy elveszítettek egy csavaralátétet, de legalább hamar túlestek a kötelező bakin. A másik, hogy - mint kiderült -, egy korábbi űrséta során valaki az ISS-en felejtett valamit, ami ezidáig az űrállomás tetején utazott, és ez a bigyó most úgy döntött, önálló életet kezd és lelebeg az űrállomásról.
A NASA-nak ennyit sikerült képben-hangban rögzíteni az esetről, azt, hogy mi volt az az izé, ami hirtelen nagykorúvá nyilvánította és függetlenítette magát, még most sem tudják. Szóval, egy elég nagyméretű micsoda mindössze 28.000 km/h sebességgel, kontrollálatlanul röpköd az űrben, most aztán figyelhet a földi irányítás, hogy éppen melyik műholdat kell elráncigálni az útjából :-D
Jól elkuncogok én itt ilyesmiken, de valójában inkább élvezem, hogy ilyen bakik már előfordulhatnak. Ez számomra annyit jelent, hogy már nem görcsölnek, bizony itt-ott elhagynak ezt-azt, mintha csak a Földön lennének, és senki nem pánikol be, amikor ez kiderül. Kezdenénk otthon érezni magunkat az űrben? Lehetséges, bár azért még hosszú út áll előttünk.
A magam részéről legmélyebb tiszteletem a tegnap űrsétáló kozmonautáknak - akiknek gratula is, mert minden tervezett feladatukat sikeresen végrehajtották a séta során -, a nekik asszisztáló ISS-legénységnek és földi irányításnak.
No comments:
Post a Comment