Néhány napja már vacakolt a gépem. Nagyon nehezen tudtam bekapcsolni, csak többszöri nekifutásra sikerült. Ma meg sehogy.
Mit csinál ilyenkor az ember gyereke? Nem, nem pánikol be, hanem felhívja azt, aki ért hozzá. A tanács az volt, hogy kapjam a hónom alá a gépet, a töltőt, és vigyem el egy szereldébe, mert elvileg bármi okozhatja a hibát a töltőtől a gépig.
El is bandukoltam a kedvenc szereldémbe, ahol nagyon kedvesek, de ami még fontosabb, hozzáértőek az emberek, no meg megbízhatóak is. Elmeséltem, mi a prücök, a srác hátravitte a szerelőnek, ő megtekintette - én meg közben ácsorogtam, nézelődtem a gépek között felkészülve lélekben a legrosszabbra: hogy annyira tönkrement a masina, hogy vásárolnom kell egy másikat...
Néhány perc múlva a srác a gépemmel a kezében visszajött, és közölte, hogy az a 3 centis micsoda a töltőm zsinórjának a végén (ami azért van rajta, mert az univerzális töltő zsinórja alapból nem illik bele a gépembe), na, az volt kontakthibás, kaptam helyette egy másikat. Mindez került kemény 2 (azaz: kettő) fontomba... Huhhhhh... Azért ez jólesett... Most merje valaki azt mondani, hogy a 13 nem szerencsés szám... :-)
1 comment:
Luca, Luca kitty-kotty, megy mán a gép, ritty-rotty :D
Post a Comment