Úgy döntöttem, kaptok ma még egy bejegyzést.
Arra gondoltam, hogy miután Anita holnap reggel utazik haza pár napra, vacsorát főzök a tiszteletére. Vegás rakott krumplit terveztem - angol alapanyagokból. Elkészült, túléltük, sőt, repetázott is a lány. Talán nem is sikerült rosszul...
De a vacsit megelőzően természetesen be kellett szereznem a hozzávalókat. Na nem mentem messzire, csak ide a következő sarokra a másik, nagyobb török boltba. A krumplival nem volt gond, de bizony a tejföl megizzasztott. A tejfölt ugyanis az angolok nem ismerik, szinte beszerezhetetlen. Már az is csoda, hogy egyáltalán elnevezték ezt a tejterméket - ha másnak nem is, hát cream-nek. Szerencsére ez a török is kedvezni akar a környéken nem kis létszámban élő lengyeleknek, úgyhogy sikerült nála lengyel tejfölt vásárolnom. Az íze olyan, mint a magyaré, csak kevésbé folyós.
De még ezt is megelőzően rövidre tervezett, de hosszúra nyúlt látogatást tettem Alpha barátomnál. Szerintem kezd az agyára menni a Ramadan, egész délután azzal ütötte el az időt, hogy engem ugratott. Este 7-kor meg kihúzott a boltból kajáért (7-től már ehetnek), addig meg rám bízta a kócerájt. Őriztem a házat, ugattam, ha valaki jött és lelkesen, barátságosan csóváltam a farkam :) Kaja után meg nekilátott imádkozni és megkért, hogy a közben betérőket kötözzem le, mondjam meg nekik, hogy 5 perc és befejezi az imát, azután száll rendelkezésükre. Ezt is megtettem, fogtam is neki két vendéget. (Asszem, itt az ideje pályát módosítanom és az ágyhúzás helyett a vendég-behúzást választanom.)
Közben meg netszörfösök be és el. Mire észbe kaptam, már egy egész kis magyar delegáció beszélgetett, számítógépezett Alpha kicsi kuckójában. Valahogy összeverődtünk egy időben egy helyre, teljesen ismeretlenek, de egész jót dumáltunk, magyarok szigetévé varázsoltuk a net-kuckót és mások számára furcsa hadovával töltöttük meg. (Nemrég megkérdeztem Alphat, milyennek hallatszik a magyar nyelv. Hosszasan gondolkodott, aztán - gondolom kíméletből - csak annyit mondott, hogy nehéz és gyors :)
Sajnáltam, hogy ott kellett hagynom a társaságot, de hát igyekeznem kellett a vacsival. Úgy számoltam, Anita 9 körül ér haza a nyelvsuliból, addigra szerettem volna készen lenni. Majdnem sikerült :)
Most pedig elteszem magam holnapra, mert reggel már tuti nem fognak azzal hazaküldeni, hogy off-os vagyok... És ha szerencsém lesz, akkor reggel zuhogni fog és felavathatom a gyönyörűséges, új, bordó ernyőmet... :)
No comments:
Post a Comment