Nincs honvagyam. Vessetek meg, kopjetek le, tapossatok agyon, de nincs. Ezen ma delutan a metroban morfondiroztam el hazafele jovet.
Neha pillanatokra, esetleg percekre hianyoznak helyek, szituk, de ezek a hangulatok ahogy jonnek, ugy el is mennek. Nagyon is igenylem a kapcsolattartast az otthoni baratokkal. Igenylem a hireket otthonrol (nem a politikai jellegueket! :) Igenylem, hogy magyarnak tekintsen a vilag akarhol is elek.
De honvagyam, az bizony egy csepp sincs.
No comments:
Post a Comment