Independence Day

A Függetlenség Napja eredetileg amerikai ünnep és július 4-én van.

Az enyém meg január 7-re esik, ugyanis ma közöltem az én munkáltató ügynökségemmel, hogy önállósodni fogok és csak időnként vállalok náluk melót.

Sok okom van arra, hogy ezt a döntést meghoztam. Részint a munka és a munkaidő nem engedi meg, hogy nyelvtanfolyamra járjak. Heti 6 nap kifullasztó meló mellett ki a fenének van kedve, ideje és energiája még angolt tanulni?

A másik ok, hogy történt párszor, hogy nem tartották be a megállapodásainkat, amivel elég sok zűrzavart okoztak. Én meg nem szeretem, ha megbeszélek valakivel valamit, az meg az utolsó pillanatban minden különösebb ok nélkül egyetlen vonással húz át mindent, kellemetlen helyzetbe hozva engem és még esetleg másokat is - pusztán azért, hogy a (egyébként nem létező) hatalmát fitogtassa.

A harmadik ok, hogy ez a munka és a vele járó időbeosztás (utóbbi nincs is, hiszen dolgozom, eszem, alszom, oszt ennyi fér bele a napba) egyáltalán nem segíti elő azokat a célokat, amikkel én kijöttem. Ha tehát meg akarom valósítani mindazt, amit elterveztem - és az itt eltöltött több mint 4 hónap alatt láttam, hogy járható út - akkor lépnem kell.

Nem könnyű döntés, egy ügynökség mégiscsak egy biztos pont, ha ott hagyja az ember, akkor az első pillanatban úgy érzi, egyedül van a nagyvilág kellős közepén. De ezt érzi akkor is az ember, amikor megszületik és elvágják a köldökzsinórt - márpedig elvágják, ha tetszik, ha nem, végülis nem fityeghetünk életünk végéig azon.

Nem bátor döntés volt, csak észszerű és szükségszerű, egyszerűen ideje volt meghoznom és lépnem. Úgyhogy bevállaltam heti 1-2 napot az ügynökségnél (ezt is csak feltételesen, rengeteg "ha"-val fűszerezve), de holnaptól szépen elkezdek saját magam meló után járni. Így többet fogok keresni, több beleszólásom lesz az időbeosztásomba és végre elkezdhetem mindazt, amit még otthon elterveztem.