Ladies and gentlemen!

Halihó mindenkinek! Nem vesztem el, csak épp nem sok szabad percem akadt, az meg evésre és alvászatra kellett.

Viszont most itt vagyok pár perc erejéig, mert el akarom mesélni, milyen jól mulattunk ma délután a DLR-on hazafelé jövet.

A vonatkísérő (mert az azért van, kószál a masinán előre-hátra), használta a mikrofonját. (Ha nem a rutinszöveget kell mondani, akkor azért az emberi hang szükségeltetik :-) A DLR automatájának női hangja van, úgyhogy nem volt nehéz megkülönböztetni.

A téma tájékoztatás volt, nem lényeges, de hogy mennyit jelent valakinek a hozzáállása...

A vonat tele volt hullafáradt, munka után hazafelé tartókkal. Mindenki elvolt magának, mosoly egy szál se senki arcán, amikoris felhangzott az "égi szózat" - először még teljesen hivatalosan, ahogy mindig is szokták az itteni "BKV-sok":

"Ladies and gentlemen!" - hatásszünet, majd folytatta: "Girls and boys!" - ettől a pillanattól fogva kezdtük a kedves utastársakkal a földön fetrengést. Amit az az ürge lenyomott a mikrofonba, nem mindennapos volt. Lefordítani fölösleges, nem a tartalom a lényeg, hanem a stílus. Hát, az nagyon jól esett. Mindenki sokkal jobb kedvvel, mosolyogva szállt le a végállomáson.

Eszembe jutott az a pesti buszsofőr, aki régen az 55-ös buszt vezette és volt szerencsém néhány reggelen munkába menet az ő járgányára szállni. Ő tartotta hasonló stílusban szóval az utasait :-)