Kedvelem a főnökömet!

Fura kijelentés, mi? :)

Mr Simon Jones (ő a főnököm) az egyetlen normális angol ebben a francos nagy városban.

Hétfőn visszajött szabiról. Már alig vártam. (Mikor is mondtam én főnökömre ilyet? Tán soha :) Meg is látogattam meló után az irodában és elmeséltem neki, hogy mi minden gondom van azzal a munkahellyel, ahol vagyok, milyen munkát szeretnék és miért. Hála Istennek, ő érti az én angolomat (én az övét kevésbé, de azért boldogulunk egymással :), meg ért engem is. A lényeg az, hogy végre igénybe tudtam venni 3 teljes percét és elmondtam neki pár dolgot a munkámmal kapcsolatban. Azóta beindult a gépezet. Gőzerővel igyekszik nekem olyan helyet találni, ami a mentalitásomnak megfelel. No stress, no nyüzsi, no ide-oda ugrálás, csak meló és nyugi.

Első körben elhozott Chelsea-ből (kb. 3 órát utaztam nap mint nap oda-vissza, amikor ezt meghallotta, majdnem hanyatt esett) és visszatett egy régebbi helyemre átmenetileg. Azt még úgy nagyjából bírtam is annak idején, úgyhogy nagy gond nem volt belőle, főleg, hogy tudtam, hogy ez csak átmeneti megoldás.

Ma meg azzal az ötlettel állt elő, hogy menjek helyettesíteni egy jó kis apartman hotelbe, ahol ugyan állandó emberekkel üzemelnek, de most valaki egy napra kiesett a sorból és kell helyette más. Hátha sikerül ott ragadnom, vagy most, vagy többszöri, ehhez hasonló beugrás után.

A hely jónak tűnik, az egyik volt kolléganőm is ott dolgozik most (ő is magyar), csupa jót mondott róla. Hát, holnap lecsekkolom személyesen is, aztán majd meglátjuk. Úgy veszem észre, Simonon nem múlik az én boldogulásom, megtesz mindent, amit tehet. Úgy tűnik, valamiért csíp, de hogy miért... Talán mert azon kevesek közé tartozom, akikkel, ha nehézkesen is, de tud kommunikálni - még telefonon is. Már azt is megszokta csórikám, hogy az angol telefonomat is a szokásos "igen" szócskával veszem fel. Hiába, a rutin... :)

Mindenesetre drukkolok nekünk, hogy sikerüljön végre végleges megoldást találni ami a munkahelyemet illeti. Szerintem Simonnak is ez a jobb, úgyhogy összefogtunk és mindketten megteszünk mindent, amit csak tudunk a szent cél érdekében.