Mostanában Varnus Xavert olvasgatok. Nem a könyveit, azokat a böröndben való helyszűke miatt otthon hagytam, hanem az iwiw üzenőfalán. Időnként meghökkentő mennyire sikerül olyan dolgokról írnia, amik engem is foglalkoztatnak éppen, vagy olyan szituációról, amelyben épp benne vagyok.
Most épp Sziámban van és ma pl. arról írt, hogy elmehet az ember a hazájából pár hétre, vagy örökre, szidhatja a rendszert, a politikát, az utak és a közlekedés minőségét, stb., de megtagadnia, elárulnia a hazáját nem szabad. Letagadni, hogy honnan származik olyan, mintha a szüleit árulná el az ember.
Nem buta ez a kölyök. Kicsit extravagáns, de nekem ez még imponál is. A szabatossága az írásban és a szabadossága az életben ugyanúgy lenyűgöz, ahogy lenyűgöz és a szemem lehunyására késztet amikor az orgonajátékát hallgatom. Sok mindenben egyetértek egyet vele, pár dologban nem, de hát ez a természetes.
Világhírű és fantasztikus orgonaművész, egy ember, aki a negyvenes éveit tapossa, tizenakárhány éves kora óta nyugaton él, nem szűkölködik, aki otthon van Kanadától Londonon és Párizson keresztül Moszkváig, mégis megmaradt egyszerű magyar embernek, aki határozottan meghúzza a határokat kedves mosollyal jelezve, hogy "eddig és ne tovább". Ad magából mindenkinek annyit, amennyi számára is elfogadható és mennyit az olvasó/hallgató igényel belőle. Elárul időnként magáról ezt-azt, de azt hiszem, hogy aki meg szeretné őt ismerni, nem kell mást tennie, mint elmenni egy koncertjére és meghallgatni a játékát. Teljesen "meztelenül" játszik (természetesen képletesen). Akkor és csak akkor megmutatja, hogy ki az az ember, aki most a Varnus Xaver nevet viseli.
Tudom, hogy megoszlanak róla a vélemények, van, aki a falra mászik tőle és még hallgatni sem szereti, van, aki a prózáját nem bírja, de szívesen hallgatja a játékát. Én ahhoz a táborhoz csatlakoztam, akik kedvelik őt zenében és prózában egyaránt. Talán azért is, mert az ismertsége folytán lehetősége van nagy volumenben űzni azt a (kis)polgárpukkasztást, amire nekem ekkora közönség előtt nincs lehetőségem.
No comments:
Post a Comment