Végjáték. Egy filmnek a címe. Nagyfilm, cirka két órás, érdemes megnézni. Kicsit zötykölődve indul ugyan, de azután belendül és nem lehet nem végignézni.
Már jó pár héttel ezelőtt ajánlották nekem, de eddig nem szakítottam időt, hogy megnézzem, igazából el is feledkeztem róla egészen ma délutánig. Ma viszont megnéztem. Ez a film is érdekes dolgokat mesél el, elgondolkodtató, ajánlom mindenkinek.
De nem csak elgondolkodtató, hanem kiábrándító is, olyan szemfelnyitós. Engem sok mindenből és mindenkiből kiábrándított. Írókból, akiknek a munkássága valószínűleg nem más, mint egy beteges eszmerendszer propagandája ügyesen álcázva; kiábrándított uralkodókból, egyéb ismert emberekből, stb. - róluk az életben többé hallani sem akarok.
Ráadásul, attól tartok, a személyes életemet is érinti egy kicsit. Nem vagyok teljesen biztos benne, de nagyon gyanús, hogy pár hónappal ezelőtt rossz társaságba keveredtem - még szerencse, hogy ez a rossz társaság egy idő óta hanyagol. Ha valóban úgy áll a dolog, ahogy most, a film megnézése után összerakva a puzzle-t, sejtem - persze jobb lenne biztosan tudni, de hát ez van -, akkor ez a legbölcsebb, amit tehet.
Beágyazni sajnos valamiért nem tudom a videót, de katt ide, itt meg tudjátok nézni a filmet. Érdemes.
No comments:
Post a Comment